Kelep, kelep
Kelep, kelep, gólyamadár,
Itt van az ősz, elmúlt a nyár.
Elmúlt a nyár, itt az ősz,
Szőlőt őriz már a csősz.
A szülőfalumban augusztus 20-a a búcsúról szólt, az ünnepi Szentmiséről és a kenyérszentelésről, és utána a kirakodó vásárról. A vásárfiákkal megrakodva hazafelé mindig felnéztünk a gólyafészekre és megállapítottuk, megint elmentek a madarak, akiket egész nyáron figyeltünk. Mikor érkeznek már meg, most költenek, kikeltek a kisgólyák, próbáltuk megszámolni idén hányan lehetnek, láttuk szárny-próbálgatásaikat... majd valamikor elmentek, egyik-napról a másikra, észre sem vettük, de huszadikán már legtöbbször üresen árválkodott a fészkük.
Kicsit nosztalgikus hangulatba kerültem, és készítettem egy papírgólyát.
Ötlet innen, gyerekek is segíthetnek benne, a színezésben, vagdosásban, de a gólya hajtogatásában mindenképpen segítsünk nekik.
1. lépés egy négyzet alakú fehér lap, melynek három sarkára ezt a sablont festjük fel, átlója mellett meghajtjuk és szimmetrikusan megrajzoljuk a gólya fejét és nyakát.
2. lépés, kivágjuk a gólya fejét és nyakát, valamint a szárnyakat is bevagdossuk.
3. lépés, a másik átlóján hajtjuk ketté a gólyát, hogy szárnyait ne lássuk.
4 . lépésben a farka alá eső, és be nem irdalt alsó sarokra két bevágást teszünk, és alulról felülre emeljük, beakasztjuk a gólya farok részébe.
5. lépésben a két szárnyát összefogjuk egymáshoz, ezáltal láthatóvá válik a fekete szín mind a szárnyakon, mind a farki részén.
A mi gólyánk is repülhet most már Afrika felé! Viszlát jövő tavasszal!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése