Évek óta szemezek vele, vegyek-e, ne vegyek? Van-e értelme, nem-e egy újabb konyhai ketyere ami valami felső polcon végzi ereje és szépsége teljében? Az utolsó taszítást az aszalógép irányába a kílmaváltozás számlájára kell, hogy felírjam. És ez most az előny rovátkába kerül feljegyzésre. A fügebokraink, idén fákká hatalmasodtak és a szakirodalomnak megfelelően, egy kifejlett egyed képes akár húsz-negyven kilónyi gyümölcsöt is leteremni, nos a mi fáink, ezek szerint ilyen állapotban vannak, mert csak nevelik és nevelik ki a féltenyérnyi nagyságú mézédés gyümölcsöket.
Főztem már lekvárt, háromszor... A család egybehangzóan állítja elég lesz, de mi legyen akkor a fügékkel? Likőrt nem iszunk, bort sem, cefrébe már mégse kerüjön!!!... és igen, megrendeltem másnapi szállítással egy kilenctálcás aszalógépet.
Az első aszalványok ma el is készültek, füge és paradicsom. Intezív, fenomenális ízbombák, minden icipici falat felér egy kulináris élvezettel. Azt hiszem jó döntést volt az aszalógép. A tájékoztatójától persze mindent sokkal tovább tart megaszalni, de ezt a netes fórumokon is megerősítették, még az áramszámla növekedése sem fog letaglózni, mert kikapok az üvegekből egy-egy falatnyi íz-csodát, és azzal a kedélyeimet lenyugtatom.
Egyenlőre az előírás szerint még szabad levegőn kell tartani pár napig, és csak utána lehet száraz, zárható üvegekbe elrakni őket.
Első lelkesedésemben csak ajánlani tudom a gépet azoknak, akik fontolgatják, tétováznak, mert az íz amit kapunk az aszalványoktól, tényleg egészen rendkívüli, csodálatos!
Az aszalványok felhasználásáról pedig úgyis beszámolok, ha el nem fogy csak "rá-rájárunk" formában :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése