Angol tanulás
Hivatalos formában (nemcsak általam "irányítva") elkezdődött.
Egy új dalocska:
Ring-a-ring o' roses,
A pocket full of posies,
A-tishoo! A-tishoo!
We all fall down.
The cows are in the meadow
Eating buttercups,
A-tishoo! A-tishoo!
We all jump up.
https://www.youtube.com/watch?v=6e667TEbztc
A ring, a ring o' roses,
A pocket full of posies;
(Children hold hands and dance around in a circle)
Tishoo, tishoo,
All stand still. (Children hold still)
The King has sent his daughter,
To fetch a pail of water; (Children hold hands and dance around in a circle)
Tishoo, tishoo,
All fall down. (Children fall to the floor)
The bird upon the steeple,
Sits high above the people; (Children hold hands and dance around in a circle)
Tishoo, tishoo,
All kneel down. (Children kneel)
The wedding bells are ringing,
The boys and girls are singing; (Children hold hands and dance around in a circle)
Tishoo, tishoo,
All fall down. (Children fall to the floor)
Egy anya a libikókán...
2015. április 30., csütörtök
2015. április 25., szombat
2015. április 19., vasárnap
A fagyi napja (május 8.)
Hát erre mindenképpen emlékezni kell, különösen, hogy az ország számos fagyizójában ezen a napon féláron lehet fagyizni.
Miért ezen a napon tartják? Május az év V.hónapja, ami egy fagylalttölcsérre emlékeztet és a 8-as pedig két egymásra rakott gombóc. :) Hát ennyire egyszerű!
Ha nem találtok féláras fagyizót, de szép az idő, azért fagyizzunk ezen a napon egyet! Ki nem szereti a fagyit? Nem is ismerek olyan embert! :)
Néhány kreatívság:
https://www.pinterest.com/rpsij/fagyi/
Gombócozó
Kutya meleg ez a nyár,
Hát erre mindenképpen emlékezni kell, különösen, hogy az ország számos fagyizójában ezen a napon féláron lehet fagyizni.
Miért ezen a napon tartják? Május az év V.hónapja, ami egy fagylalttölcsérre emlékeztet és a 8-as pedig két egymásra rakott gombóc. :) Hát ennyire egyszerű!
Ha nem találtok féláras fagyizót, de szép az idő, azért fagyizzunk ezen a napon egyet! Ki nem szereti a fagyit? Nem is ismerek olyan embert! :)
Néhány kreatívság:
https://www.pinterest.com/rpsij/fagyi/
Gombócozó
Kutya meleg ez a nyár,
De a strandon fagyi vár.
Sztracsatellás, mazsolás,
Joghurtos és nutellás.
Választani oly nehéz,
Vaníliás? Mint a méz!
Gesztenyéset nem ettem,
Áfonyáshoz van kedvem.
Melyik legyen? Nem tudom.
Hogyan lesz így fagylaltom?
Én tovább nem agyalok,
Tíz gombócot elnyalok!
Tíz gombócot elnyalok!
Szuhanics Norbert
A telhetetlen fagylaltozó
Most jó ám a fagyi,
ebben a melegben,
vehetsz nekem Nagyi,
bár hármat megettem!
A jó hideg tölcsér
hűsíti tenyerem,
mikor a nagy fagyit
a kezembe veszem.
Egy-két gombóc kevés,
hármat, négyet kérek,
és a tetejébe
kívánkozik még egy!
Gyorsan kell azt nyalni,
hogy el ne olvadjon,
egy csepp le ne essen,
mind enyém maradjon.
Vaníliát kérek,
puncsot, csokoládét,
sztracsatellát, túrót,
epret, málnát, kávét!
Jaj, ez nagyon magas,
elrántja a kezem,
Nagyi, gyere segíts,
veled megfelezem...!
ebben a melegben,
vehetsz nekem Nagyi,
bár hármat megettem!
A jó hideg tölcsér
hűsíti tenyerem,
mikor a nagy fagyit
a kezembe veszem.
Egy-két gombóc kevés,
hármat, négyet kérek,
és a tetejébe
kívánkozik még egy!
Gyorsan kell azt nyalni,
hogy el ne olvadjon,
egy csepp le ne essen,
mind enyém maradjon.
Vaníliát kérek,
puncsot, csokoládét,
sztracsatellát, túrót,
epret, málnát, kávét!
Jaj, ez nagyon magas,
elrántja a kezem,
Nagyi, gyere segíts,
veled megfelezem...!
2015. április 18., szombat
2015. április 15., szerda
2015. április 9., csütörtök
Méhek Világnapja (április 30.)
Beszélgessünk a gyerekekkel a méhecskékről, hogyan gyűjtik a virágport, hol laknak, mit állítanak elő, miért fontos a méz, milyen ízű, állagú, mikor esszük, miben isszuk, mire jó...
Néhány kreatív ötlet:
https://www.pinterest.com/rpsij/m%C3%A9hek/
Hol lakik a méhecske? Háza be fura!
Nincsen annak ablaka, csak egy kapuja.
Úgy hívják, hogy méhkaptár, nemcsak ház, de mézraktár:
amit hord a méhecske, ott gyűlik a mézecske.
(Szabó Magda Ki hol lakik? részlet)
Garay János: A méhecske
Beszélgessünk a gyerekekkel a méhecskékről, hogyan gyűjtik a virágport, hol laknak, mit állítanak elő, miért fontos a méz, milyen ízű, állagú, mikor esszük, miben isszuk, mire jó...
Néhány kreatív ötlet:
https://www.pinterest.com/rpsij/m%C3%A9hek/
Hol lakik a méhecske? Háza be fura!
Nincsen annak ablaka, csak egy kapuja.
Úgy hívják, hogy méhkaptár, nemcsak ház, de mézraktár:
amit hord a méhecske, ott gyűlik a mézecske.
(Szabó Magda Ki hol lakik? részlet)
Garay János: A méhecske
Mihelyt jókor reggel felszikkadt a harmat,
A méhecske többé nem ismer nyugalmat.
Repdes ide s tova virágról virágra.
Majd a ligetbe száll, majd a rónaságra.
Megnéz figyelmesen minden virágkelyhet,
S örül, ha egy kis mézrevalót lelhet.
Nem csügged, ha kevés méz van egy virágban
"Sok kicsi, sokra megy"-dúdolja magában.
A méhecske többé nem ismer nyugalmat.
Repdes ide s tova virágról virágra.
Majd a ligetbe száll, majd a rónaságra.
Megnéz figyelmesen minden virágkelyhet,
S örül, ha egy kis mézrevalót lelhet.
Nem csügged, ha kevés méz van egy virágban
"Sok kicsi, sokra megy"-dúdolja magában.
Mester Györgyi: Zümi a náthás méhecske
Már megint üres puttonnyal tért vissza a kaptárba Zümi. És ez napok óta így megy. Haszontalan, lusta méhecske! - mordult fel mérgesen a kaptár őre.
Előbb-utóbb a királynőnek is a fülébe jut, és akkor aztán lesz haddelhadd! Talán még a kaptárból is eltanácsolják, és akkor mehet világgá. Árva méhecske lesz, nem lesz hol álomra hajtania a fejét. A társai nélkül elpusztul, és mivel a virágpor gyűjtéséhez nem fűik a foga, ráadásul még éhen is hal.
Ilyen és ehhez hasonló szörnyű gondolatok fordultak meg a kaptár őrzőjének a fejében, és ez olyannyira elszomorította, hogy már nem is haragudott, hanem kis híján sírva fakadt, annyira sajnálta a majdan hontalanná váló, éhező kis méhet.
De azután tovább gondolkodott. Talán lehetne segíteni a dolgon, talán nem annyira elvetemült, és még jó útra téríthető, az a szegény méhifjonc. Már az apját is ismertem kiskorától fogva - fűzte tovább gondolatmenetét az őr -, és egy jó ismerős leszármazottjának kötelességünk segíteni.
Végül azt találta ki, hogy mivel ő nem hagyhatja el az őrhelyét, majd megkéri az egyik dolgozó méhet, tartsa már szemmel ezt a haszontalan kis méhpalántát, mivel is foglalkozik a virágpor gyűjtése helyett. Mivel üti agyon azt a rengeteg időt, amit a virágzó gyümölcsösök, a tarka mezők, szénaillatú rétek, árnyas cserjések fölött keringve tölt el.
Napközben, amikor a kaptár bejáratánál strázsált, többször is eszébe jutott a lusta méhecske. A nap végeztével, vajon milyen híreket kap Zümi felől?!
Hát ez is bekövetkezett. Véget ért a munkaidő, a méhek sűrű rajokban, csapatostul tódultak a kaptárhoz, nem volt könnyű rendet teremteni közöttük. Mindegyik a másiknál előbb, gyorsabban akart megszabadulni a terhétől, kiüríteni a virágpor gyűjtésére használt kis puttonyt, és menni, élvezni a jól megérdemelt pihenést.
Már gyérült a raktárba igyekvők száma, amikor feltűnt az ismerős, akivel megfigyeltette a lusta méhecskét. Na, mondd már, mit tudtál meg - súgta oda halkan, ám sürgetően a hírhozónak. Csendben meghúzódtak a kaptár bejáratának takarásában, de úgy, hogy azért lássák, nem akar-e idegen betolakodó bejutni a kaptárba.
Biztosan nehéz elhinni, de ez a Zümi az egyik legszorgalmasabb, legrendesebb méhecske, akit valaha láttam - fogott hozzá mondandójához a hírek hozója. Mindenűvé követtem, amerre csak szállt. A kaptárból való kirepülése után, azonnal egy virágzó repcetábla felé vette az irányt. Nem csavargott az el semerre, hajtotta a munkavágy. Rátelepedett az első sárga virágra, és kezdte besöpörni a virágport a batyujába, amikor hirtelen egy nagyot tüsszentett. Ettől az összes virágpor a levegőbe repült, kárba veszett, mert ugye szemenként azt már még egyszer összeszedni képtelenség.
Először csak arra gondoltam, pech, szerencsétlenségére épp akkor jött rá a tüsszentés, amikor a munkához fogott.
Továbbra is szem előtt tartottam, és követtem, amint továbbrepült egy újabb virágra. Itt már odáig jutott, hogy a gyorsan összekotort virágpor már majdnem megtöltötte a bugyrát, amikor egyszer csak megint megrázkódott, nagyot hapcizott, és ettől nem csak a virágpor szóródott szét, de még a bibén lévő nektár is kicsurrant a fűbe.
Aztán csak szállt, repült szegény kis Zümi egyik helyről a másikra, de egyik virágnál se járt sikerrel. Mindenütt kárba veszett a fáradsága, mert szétprüszkölte a drága virágport.
Még beszélgettek volna tovább, azonban épp akkor ért a bejárathoz a „lusta” méhecske. Szégyenkezve fordította ki a batyuját, mutatva annak üres belsejét, hogy ma se sikerült elvégeznie a rá bízott feladatot.
Na, hadd nézzelek csak meg jobban - szólt rá a kapus. Ha jól látom, pirul az orrod, és kissé mintha nedves is lenne. A szárnyaid is olyan csapzottak, izgatottan verdesnek. Szerintem, te beteg vagy. Megfáztál, nemhiába aludtál a kaptár szélén az elmúlt napokban. Meghűltél ebben a kora tavaszi hideg időben.
Közbenjárok az érdekedben, pár napot maradj idehaza. Majd segítesz nekem a kaptár őrzésében. Aztán ha meggyógyultál, mehetsz vissza dolgozni.
A méhecskének az aggódó szavak, a gondoskodás nagyon jólesett. Meg is fogadta, és otthon maradt néhány napig, természetesen, a királynő engedélyével.
Nagy várakozásokkal indult neki a negyedik nap reggelén, hogy társaival együtt kirepüljön aznapi munkaterületükre, a virágba borult gyümölcsösbe.
És láss csodát! A cseresznyefa virágaiból annyi virágport meríthetett, amennyit csak akart. Egyszer sem csavarintotta meg az orrát a korábban oly gyötrő tüsszentés. Boldogan röpült virágról-virágra, aztán ahogy megtelt a puttonya, már fordult is vissza a kaptár felé. Aztán újra ki, a rétre.
Aznap ő gyűjtötte a legtöbb virágport, és végre mindenki dicsérte, ajnározta.
Örömében táncra perdült a levegőben, és közben olyan szépen zümmögött, hogy még a gondokkal terhelt királynőt is felderítette, és valamennyi társát megmosolyogtatta…
Rajzfilm tippek: Zümi a méhecske, Maja a méh
Méhecskés alkotásaink:
Hüvelykujj méhek és rajzolt méhek
Már megint üres puttonnyal tért vissza a kaptárba Zümi. És ez napok óta így megy. Haszontalan, lusta méhecske! - mordult fel mérgesen a kaptár őre.
Előbb-utóbb a királynőnek is a fülébe jut, és akkor aztán lesz haddelhadd! Talán még a kaptárból is eltanácsolják, és akkor mehet világgá. Árva méhecske lesz, nem lesz hol álomra hajtania a fejét. A társai nélkül elpusztul, és mivel a virágpor gyűjtéséhez nem fűik a foga, ráadásul még éhen is hal.
Ilyen és ehhez hasonló szörnyű gondolatok fordultak meg a kaptár őrzőjének a fejében, és ez olyannyira elszomorította, hogy már nem is haragudott, hanem kis híján sírva fakadt, annyira sajnálta a majdan hontalanná váló, éhező kis méhet.
De azután tovább gondolkodott. Talán lehetne segíteni a dolgon, talán nem annyira elvetemült, és még jó útra téríthető, az a szegény méhifjonc. Már az apját is ismertem kiskorától fogva - fűzte tovább gondolatmenetét az őr -, és egy jó ismerős leszármazottjának kötelességünk segíteni.
Végül azt találta ki, hogy mivel ő nem hagyhatja el az őrhelyét, majd megkéri az egyik dolgozó méhet, tartsa már szemmel ezt a haszontalan kis méhpalántát, mivel is foglalkozik a virágpor gyűjtése helyett. Mivel üti agyon azt a rengeteg időt, amit a virágzó gyümölcsösök, a tarka mezők, szénaillatú rétek, árnyas cserjések fölött keringve tölt el.
Napközben, amikor a kaptár bejáratánál strázsált, többször is eszébe jutott a lusta méhecske. A nap végeztével, vajon milyen híreket kap Zümi felől?!
Hát ez is bekövetkezett. Véget ért a munkaidő, a méhek sűrű rajokban, csapatostul tódultak a kaptárhoz, nem volt könnyű rendet teremteni közöttük. Mindegyik a másiknál előbb, gyorsabban akart megszabadulni a terhétől, kiüríteni a virágpor gyűjtésére használt kis puttonyt, és menni, élvezni a jól megérdemelt pihenést.
Már gyérült a raktárba igyekvők száma, amikor feltűnt az ismerős, akivel megfigyeltette a lusta méhecskét. Na, mondd már, mit tudtál meg - súgta oda halkan, ám sürgetően a hírhozónak. Csendben meghúzódtak a kaptár bejáratának takarásában, de úgy, hogy azért lássák, nem akar-e idegen betolakodó bejutni a kaptárba.
Biztosan nehéz elhinni, de ez a Zümi az egyik legszorgalmasabb, legrendesebb méhecske, akit valaha láttam - fogott hozzá mondandójához a hírek hozója. Mindenűvé követtem, amerre csak szállt. A kaptárból való kirepülése után, azonnal egy virágzó repcetábla felé vette az irányt. Nem csavargott az el semerre, hajtotta a munkavágy. Rátelepedett az első sárga virágra, és kezdte besöpörni a virágport a batyujába, amikor hirtelen egy nagyot tüsszentett. Ettől az összes virágpor a levegőbe repült, kárba veszett, mert ugye szemenként azt már még egyszer összeszedni képtelenség.
Először csak arra gondoltam, pech, szerencsétlenségére épp akkor jött rá a tüsszentés, amikor a munkához fogott.
Továbbra is szem előtt tartottam, és követtem, amint továbbrepült egy újabb virágra. Itt már odáig jutott, hogy a gyorsan összekotort virágpor már majdnem megtöltötte a bugyrát, amikor egyszer csak megint megrázkódott, nagyot hapcizott, és ettől nem csak a virágpor szóródott szét, de még a bibén lévő nektár is kicsurrant a fűbe.
Aztán csak szállt, repült szegény kis Zümi egyik helyről a másikra, de egyik virágnál se járt sikerrel. Mindenütt kárba veszett a fáradsága, mert szétprüszkölte a drága virágport.
Még beszélgettek volna tovább, azonban épp akkor ért a bejárathoz a „lusta” méhecske. Szégyenkezve fordította ki a batyuját, mutatva annak üres belsejét, hogy ma se sikerült elvégeznie a rá bízott feladatot.
Na, hadd nézzelek csak meg jobban - szólt rá a kapus. Ha jól látom, pirul az orrod, és kissé mintha nedves is lenne. A szárnyaid is olyan csapzottak, izgatottan verdesnek. Szerintem, te beteg vagy. Megfáztál, nemhiába aludtál a kaptár szélén az elmúlt napokban. Meghűltél ebben a kora tavaszi hideg időben.
Közbenjárok az érdekedben, pár napot maradj idehaza. Majd segítesz nekem a kaptár őrzésében. Aztán ha meggyógyultál, mehetsz vissza dolgozni.
A méhecskének az aggódó szavak, a gondoskodás nagyon jólesett. Meg is fogadta, és otthon maradt néhány napig, természetesen, a királynő engedélyével.
Nagy várakozásokkal indult neki a negyedik nap reggelén, hogy társaival együtt kirepüljön aznapi munkaterületükre, a virágba borult gyümölcsösbe.
És láss csodát! A cseresznyefa virágaiból annyi virágport meríthetett, amennyit csak akart. Egyszer sem csavarintotta meg az orrát a korábban oly gyötrő tüsszentés. Boldogan röpült virágról-virágra, aztán ahogy megtelt a puttonya, már fordult is vissza a kaptár felé. Aztán újra ki, a rétre.
Aznap ő gyűjtötte a legtöbb virágport, és végre mindenki dicsérte, ajnározta.
Örömében táncra perdült a levegőben, és közben olyan szépen zümmögött, hogy még a gondokkal terhelt királynőt is felderítette, és valamennyi társát megmosolyogtatta…
Rajzfilm tippek: Zümi a méhecske, Maja a méh
Méhecskés alkotásaink:
Hüvelykujj méhek és rajzolt méhek
Mozgásfejlesztés mondókák által óvodásoknak (és kisebbeknek)
Kistornászok vagyunk mi, (csípőre tett kézzel jobbra-balra forgatni a vállunkat)
szépen tudunk tornázni,
jobbra és balra hajolunk, (csípőre tett kézzel jobbra, majd balra hajolunk)
és utána ugrálunk. (ugrálunk ritmusra)
Ujjainkat mozgatjuk, (előre nyújtott karral mozgatjuk az ujjainkat)
karjainkat forgatjuk, (karkörzés előre)
előre-hátra hajolunk, (csípőre tett kézzel előre, majd hátra hajolunk)
és a végén tapsolunk. (tapsolunk ritmusra)
*
Ilyen kicsi a törpe:
guggoljunk le a földre! (leguggolunk)
Ilyen nagy az óriás:
nyújtózkodjunk kispajtás! (felállunk, fölfelé nyújtózkodunk)
*
Ilyen nagy az óriás, (állva, felfelé nyújtózkodunk)
Ágaskodjunk kispajtás.
Ilyen kicsi a törpe, (leguggolunk)
Guggoljunk le a földre.
Mérleg vagyok, billegek, (terpeszben oldalra kinyújtjuk a karokat és billegünk balra-jobbra)
Két kezembe súlyt teszek.
Óra vagyok, ketyegek, (magunk előtt a két mutatóujjunkat felváltva felfelé emelgetjük)
Bölcsődébe/óvodába sietek. (ritmusra topogunk)
*
Fújja a szél a fákat, (fölfelé nyújtott kezeket balra-jobbra lengetjük)
letöri az ágat, reccs! (reccsnél lecsapunk)
*
Kaszálj Pista, kalapálj, (kaszáló mozdulatok balra-jobbra)
holnap délig meg se állj!
Huss! (lecsapunk kezünkkel)
*
Van 2 fürge kicsi szem, (mutatjuk szemeinket)
Szétnézeget idebenn. (forgatjuk szemeinket)
Van 2 fürge kicsi láb, (rácsapunk combunkra)
Végig lépi a szobát. (ritmusra lépegetünk)
*
Jár a róka lába, (egyik lábat előre-hátra lengetjük)
előre meg hátra,
tipeg-topog a talpa, (topogás ritmusra)
libeg-lobog a farka. (tapsolás ritmusra)
*
Gomba, gomba, gomba, (öklünket összeütögetjük)
nincsen semmi gondja, (tenyerünket forgatjuk)
ha az eső esik rája, (ujjakat lefelé tartva mozgatjuk)
nagyra nő a karimája. (nagy félkört rajzolunk a levegőben fejünk előtt)
Az esőt csak neveti, (szánkra mutatunk nevetve)
van kalapja, teheti. (emelgetjük kalapunk)
*
Repülnek a madarak, (repülő mozdulatok)
csattog a szárnyuk, (taps ritmusra)
madarak voltunk, (rapülés)
földre szálltunk, (közben leguggolás)
magot szórtunk, (szórjuk a magot)
csipegettünk, (kézzel felcsipegetjük)
csipp-csipp-csipp. <-- csiklandozni a végén
*
Gyülekeznek a felhők, (a földön kezünkkel balra-jobbra seperünk)
esik az eső, (ujjunkkal halkan dobolunk)
kopog a jég, (hangosabban kopogunk)
dörög az ég, (dörömbölünk)
villámlik, (fent egy taps)
lecsap, (tenyérrel a földre lecsapunk)
kisütött a nap. (felfelé lassan széttárjuk karjainkat)
*
Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni, (kígyózva menetelés)
Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni,
Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni...
*
Mit játsszunk, lányok? (séta körbe-körbe)
Azt játsszunk, lányok.
Bricket, brackot, hat barackot.
Csücsüljünk le, lányok! (csüccs!)
*
Sétálunk, sétálunk, (séta)
egy kis dombra lecsücsülünk,
csüccs! (csüccs)
*
Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta)
Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút,
Emelkedô, emelkedô, emelkedô, emelkedô, (lassan)
Lejtô, lejtô, lejtô, lejtô, (gyorsan)
Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta)
Hopp egy gödör! (ugrás)
*
Ugráljunk, mint a verebek,
Rajta gyerekek!
*
Elôre jobb kezedet, utána hátra.
Elôre jobb kezedet, utána rázzad,
Utána uggi-buggi, utána forgás, (riszálás, forgás)
Tapsolj egyet pajtás. (taps ritmusra)
Elôre bal kezedet, utána hátra.
Elôre bal kezedet, utána rázzad,
Utána uggi-buggi, utána forgás,
Tapsolj egyet pajtás.
*
Lassan forog a kerék, (karkörzés lassan)
mert a vize nem elég.
Gyorsan forog a kerék, (karkörzés gyorsan)
mert a vize már elég.
*
Baglyocska hunyorog, (hunyorgunk)
fatönkön kuporog, (leguggolunk)
nagy fejét forgatja hol erre, hol arra, (fejünket balra-jobbra fordítjuk)
izeg mozog toporog, (toporgunk)
tipi, topi, topp, topp, topp. (végén taps-taps-taps)
*
Nyuszi fülét hegyezi, (nyuszifület csinálunk kezünkből a fejünk felé)
Nagy bajuszát pödöri, (bajszunkat pödörjük)
Répát eszik ropp, ropp, ropp, (fogjuk a répát, ritmusra markoljuk)
Nagyit ugrik hopp, hopp, hopp. (hármat ugrunk)
*
Itt a fejem, itt van ni, tessék csak rám figyelni!
Itt a szemem, itt a szám, ez pedig az orrocskám.
Oldalamon két karom, forgatom, ha akarom,
lábaimmal topogok, a bölcsibe/oviba indulok.
*
Csinnadratta, hopp, hopp, hopp,
Megpergetjük a dobot.
Jobbra át és balra át!
Megfújjuk a trombitát.
Menetelj a dudaszóra,
Játszótéri indulóra!
Hogyha nincsen hangszered,
Üsd össze a tenyered!
(Bogos Katalin)
*
Dombon törik a diót, a diót, (egymás kezét fogva körbesétálunk)
Rajta vissza mogyorót, mogyorót. (visszafordulunk)
Tessék kérem megbecsülni és a végén a lecsücsülni, (ritmusra tapsolunk)
Csüccs! (lecsücsülünk)
*
Nemes Nagy Ágnes: Vízimolnár
Az én apám vízimolnár.
Mit őröl a vízimolnár?
Ő-röl bú-zát, (két karunkkal lassan körözünk)
ő-röl ár-pát,
ő-röl rozsot is,
kukoricát, kukoricát, (két karunkkal gyorsan körözünk)
kukoricát.
*
(kezünkkel mutogatjuk a)
Nád a házam teteje, teteje, (háztetőt)
Rászállott a cinege, cinege. (csőrt és farkat)
Hess le róla cinege, cinege, (hess-hess)
Mert beszakad a teteje, teteje. (leszakadást)
Ha beszakad, mi lesz véle? (kérdőjelet)
Sárga lábú cinege, cinege, (szemet vékonyra húzni, csőr, farok)
Hess le róla cinege, cinege,
Mert beszakad a teteje, teteje.
https://www.youtube.com/watch?v=hBQKB51nxp4
*
Egy, kettő, három, négy
Egy, kettő, három, négy,
Mély lélegzetet végy,
Rajta, pajtás, helyben futás,
Utána a terpeszállás.
Kistornászok vagyunk mi, (csípőre tett kézzel jobbra-balra forgatni a vállunkat)
szépen tudunk tornázni,
jobbra és balra hajolunk, (csípőre tett kézzel jobbra, majd balra hajolunk)
és utána ugrálunk. (ugrálunk ritmusra)
Ujjainkat mozgatjuk, (előre nyújtott karral mozgatjuk az ujjainkat)
karjainkat forgatjuk, (karkörzés előre)
előre-hátra hajolunk, (csípőre tett kézzel előre, majd hátra hajolunk)
és a végén tapsolunk. (tapsolunk ritmusra)
*
Ilyen kicsi a törpe:
guggoljunk le a földre! (leguggolunk)
Ilyen nagy az óriás:
nyújtózkodjunk kispajtás! (felállunk, fölfelé nyújtózkodunk)
*
Ilyen nagy az óriás, (állva, felfelé nyújtózkodunk)
Ágaskodjunk kispajtás.
Ilyen kicsi a törpe, (leguggolunk)
Guggoljunk le a földre.
Mérleg vagyok, billegek, (terpeszben oldalra kinyújtjuk a karokat és billegünk balra-jobbra)
Két kezembe súlyt teszek.
Óra vagyok, ketyegek, (magunk előtt a két mutatóujjunkat felváltva felfelé emelgetjük)
Bölcsődébe/óvodába sietek. (ritmusra topogunk)
*
Fújja a szél a fákat, (fölfelé nyújtott kezeket balra-jobbra lengetjük)
letöri az ágat, reccs! (reccsnél lecsapunk)
*
Kaszálj Pista, kalapálj, (kaszáló mozdulatok balra-jobbra)
holnap délig meg se állj!
Huss! (lecsapunk kezünkkel)
*
Van 2 fürge kicsi szem, (mutatjuk szemeinket)
Szétnézeget idebenn. (forgatjuk szemeinket)
Van 2 fürge kicsi láb, (rácsapunk combunkra)
Végig lépi a szobát. (ritmusra lépegetünk)
*
Jár a róka lába, (egyik lábat előre-hátra lengetjük)
előre meg hátra,
tipeg-topog a talpa, (topogás ritmusra)
libeg-lobog a farka. (tapsolás ritmusra)
*
Gomba, gomba, gomba, (öklünket összeütögetjük)
nincsen semmi gondja, (tenyerünket forgatjuk)
ha az eső esik rája, (ujjakat lefelé tartva mozgatjuk)
nagyra nő a karimája. (nagy félkört rajzolunk a levegőben fejünk előtt)
Az esőt csak neveti, (szánkra mutatunk nevetve)
van kalapja, teheti. (emelgetjük kalapunk)
*
Repülnek a madarak, (repülő mozdulatok)
csattog a szárnyuk, (taps ritmusra)
madarak voltunk, (rapülés)
földre szálltunk, (közben leguggolás)
magot szórtunk, (szórjuk a magot)
csipegettünk, (kézzel felcsipegetjük)
csipp-csipp-csipp. <-- csiklandozni a végén
*
Gyülekeznek a felhők, (a földön kezünkkel balra-jobbra seperünk)
esik az eső, (ujjunkkal halkan dobolunk)
kopog a jég, (hangosabban kopogunk)
dörög az ég, (dörömbölünk)
villámlik, (fent egy taps)
lecsap, (tenyérrel a földre lecsapunk)
kisütött a nap. (felfelé lassan széttárjuk karjainkat)
*
Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni, (kígyózva menetelés)
Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni,
Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni...
*
Mit játsszunk, lányok? (séta körbe-körbe)
Azt játsszunk, lányok.
Bricket, brackot, hat barackot.
Csücsüljünk le, lányok! (csüccs!)
*
Sétálunk, sétálunk, (séta)
egy kis dombra lecsücsülünk,
csüccs! (csüccs)
*
Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta)
Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút,
Emelkedô, emelkedô, emelkedô, emelkedô, (lassan)
Lejtô, lejtô, lejtô, lejtô, (gyorsan)
Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta)
Hopp egy gödör! (ugrás)
*
Ugráljunk, mint a verebek,
Rajta gyerekek!
*
Elôre jobb kezedet, utána hátra.
Elôre jobb kezedet, utána rázzad,
Utána uggi-buggi, utána forgás, (riszálás, forgás)
Tapsolj egyet pajtás. (taps ritmusra)
Elôre bal kezedet, utána hátra.
Elôre bal kezedet, utána rázzad,
Utána uggi-buggi, utána forgás,
Tapsolj egyet pajtás.
*
Lassan forog a kerék, (karkörzés lassan)
mert a vize nem elég.
Gyorsan forog a kerék, (karkörzés gyorsan)
mert a vize már elég.
*
Baglyocska hunyorog, (hunyorgunk)
fatönkön kuporog, (leguggolunk)
nagy fejét forgatja hol erre, hol arra, (fejünket balra-jobbra fordítjuk)
izeg mozog toporog, (toporgunk)
tipi, topi, topp, topp, topp. (végén taps-taps-taps)
*
Nyuszi fülét hegyezi, (nyuszifület csinálunk kezünkből a fejünk felé)
Nagy bajuszát pödöri, (bajszunkat pödörjük)
Répát eszik ropp, ropp, ropp, (fogjuk a répát, ritmusra markoljuk)
Nagyit ugrik hopp, hopp, hopp. (hármat ugrunk)
*
Itt a fejem, itt van ni, tessék csak rám figyelni!
Itt a szemem, itt a szám, ez pedig az orrocskám.
Oldalamon két karom, forgatom, ha akarom,
lábaimmal topogok, a bölcsibe/oviba indulok.
*
Csinnadratta, hopp, hopp, hopp,
Megpergetjük a dobot.
Jobbra át és balra át!
Megfújjuk a trombitát.
Menetelj a dudaszóra,
Játszótéri indulóra!
Hogyha nincsen hangszered,
Üsd össze a tenyered!
(Bogos Katalin)
*
Dombon törik a diót, a diót, (egymás kezét fogva körbesétálunk)
Rajta vissza mogyorót, mogyorót. (visszafordulunk)
Tessék kérem megbecsülni és a végén a lecsücsülni, (ritmusra tapsolunk)
Csüccs! (lecsücsülünk)
*
Nemes Nagy Ágnes: Vízimolnár
Az én apám vízimolnár.
Mit őröl a vízimolnár?
Ő-röl bú-zát, (két karunkkal lassan körözünk)
ő-röl ár-pát,
ő-röl rozsot is,
kukoricát, kukoricát, (két karunkkal gyorsan körözünk)
kukoricát.
*
(kezünkkel mutogatjuk a)
Nád a házam teteje, teteje, (háztetőt)
Rászállott a cinege, cinege. (csőrt és farkat)
Hess le róla cinege, cinege, (hess-hess)
Mert beszakad a teteje, teteje. (leszakadást)
Ha beszakad, mi lesz véle? (kérdőjelet)
Sárga lábú cinege, cinege, (szemet vékonyra húzni, csőr, farok)
Hess le róla cinege, cinege,
Mert beszakad a teteje, teteje.
https://www.youtube.com/watch?v=hBQKB51nxp4
*
Egy, kettő, három, négy
Egy, kettő, három, négy,
Mély lélegzetet végy,
Rajta, pajtás, helyben futás,
Utána a terpeszállás.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)