2015. szeptember 3., csütörtök

Lovacskák
 

Az egyik kedvenc állatunk, az első ölbeli mondókáink is már lovagoltatósak voltak, lehet innen ered a szeretet a lovak iránt? Ki tudja?
 
Reggel úgy búcsúzott el tőlem az oviban, hogy vágjak ki Neki délutánra lovacskákat, mert ki akarja őket festeni, és utána majd játszik velük. Néha sokkal jobban szereti a sablonokat színezni, mint a színezőket, talán azért mert azokkal utána tovább játszhat.
 

Néhány ölbeli mondóka

Gyí, te paci,
gyí te ló,
gyí te Ráró,
hóhahóó!
Gyí paci, paripa,
nem messze van Kanizsa,
odaérünk délre, libapecsenyére.
 
Gyí, te paci,
Gyí, te ló,
Jó lovat vett Nagyapó!
Hóóó!
 
Kicsi kocsi, három csacsi,
Döcögő, döcögő,
Benne kerek, kicsi gyerek,
Göcögő, göcögő, göcögő!
 
 
Ovisoknak
 
Károlyi Amy: Falovacska
 
Hívjad a, hívjad a falovacskát!
Add neki, add neki a zabocskát!
Jól lakik attól, hízik a zabtól,
a falovacskám.

Hívjad a, hívjad a kicsi kecskét!
Add neki, add neki a tejecskét!
Jól lakik ettől, hízik a tejtől,
a kicsi kecském.
 
 
 
Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó
 
Paripám csodaszép pejkó,
Idelép, odalép, hejhó!
Hegyen át, vizen át vágtat,
Nem adom, ha igérsz százat.

Amikor paripám ballag,
Odanéz valahány csillag.
Amikor paripám táncol,
Odanéz a nap is százszor.
 
 
 
Néhány ötlet lovas kreatívkodáshoz: https://www.pinterest.com/rpsij/lovacsk%C3%A1k/
 
 
És a gyerekemre várnak, hogy kidíszítse mindezeket:
 


 
 
Félpár felnőtt zokniból pedig igazán mutatós vesszőparipát is lehet készíteni:
 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése